Február második felében is melegebb van a megszokottnál, a napi csúcshőmérséklet átlagosan 6 Celsius-fokkal haladta meg a szokásost - derül ki a HungaroMet Facebook-bejegyzéséből.
A mérések kezdete óta a legmelegebb év globálisan a 2023-as volt, és hazánkban is a dobogó tetejére lépett. Összességében tavaly 1,48 Celsius fokkal volt melegebb globálisan az 1850–1900-as időszakhoz képest. A 2023-as év több mint felében legalább 1,5 fokkal meghaladtuk az adott napokra vonatkozó átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest, sőt, két nap erejéig a 2 fokot is átléptük - írja a másfélfok.hu. A 2024. újabb nyomasztó rekordot tartogat: ez lehet az első év, amikor nemcsak néhány hónapra, hanem éves átlagban is átlépjük a 1,5 fokos küszöböt. Bár ez még nem jelenti azt, hogy teljesen elbukott a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célja, hiszen a meghaladást 20 éves éghajlati átlagban kell vizsgálni, ugyanakkor egy nagyon komoly intő jel egy olyan jövőre vonatkozóan, amit senki sem akarhat.
A négy pillérből álló új stratégiánk jelentős finanszírozási igényt generál a következő tíz éves időtávon, így kedvező piaci feltételek esetén további hitel és tőkepiaci forrásbevonások várhatóak a következő években - mondta el a Portfolio-nak adott gyorsinterjúban Fazekas László. Az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese ma délelőtt befektetői tájékoztatót tartott az MVM Csoport hitelezőinek és befektetőinek, amelynek keretében arról is beszélt, hogy a cégcsoport konszolidált adózott eredménye 2023-ban az előzetes, még nem auditált számok alapján 372 milliárd forint lett az első félévi 209 milliárd forint után. Fazekas László összefoglalta azokat a főbb tényezőket, amelyek hozzájárultak a rekord mértékű nyereséghez, és külön hangsúlyozta, hogy "az egyetemes szolgáltatási szegmens továbbra is nullszaldós, tehát a lakossági ellátáson nincs nyereség", mert amennyi veszteséget ennek keretében elszenved a cégcsoport, annyit térít meg a költségvetés a Rezsivédelmi Alapból. A gazdasági vezérigazgató-helyettes arról a friss fejleményről is beszélt, hogy minek köszönhető a cégcsoport ESG minősítésének jelentős javulása. Külön cikkünk a befektetői tájékoztató további érdekességeiről itt olvasható.
A magyarországi ingatlanalapok közül elsőként ESG-alapként működik az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap. Az ingatlanalap tulajdonában lévő épületek – értékalapon számítva – több mint fele „A” kategóriás irodaház, amelyek mindegyike rendelkezik legalább egy zöld minősítéssel. Az Erste Alapkezelő így már hat ESG alapot kezel, ezek nettó eszközértéke összesen meghaladja a 739 milliárd forintot - áll a bank közleményében.
A Morningstar Sustainalytics megjelentette az MVM friss ESG-minősítését, amely 26,5-re javult a korábbi 42,4-es értékről - szerepel a cég közleményében.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
Bár a köztudatban Magyarországot vízgazdag országként szokták emlegetni, a klímaváltozás és a rosszul elsült emberi beavatkozások következményeként ez az állítás kevésbé állja meg a helyét. Változtatás nélkül, jelentős kihívásokkal kell szembenéznünk a mezőgazdaságban, a vízgazdálkodásban, de akár az energiaszektorban is a közeljövőben. Milyen jó gyakorlatokat lehetne alkalmazni, hogy ellenállóbbak legyünk például az aszály, az árvíz, a belvíz ellen vagy éppen hogyan lehetne megelőzni ezek kialakulását? Miért kell foglalkoznunk a vízkonfliktus kérdésével? Többek között ezekről a kérdésekről volt szó a Green Policy Center által szervezett szakmai beszélgetésen.
Hamarosan tilos lesz az Európai Unió tagállamai számára, hogy műanyaghulladékot exportáljanak nem OECD-országoknak, Európában azonban nem áll rendelkezésre elegendő újrahasznosítási kapacitás, az újrahasznosított nyersanyag iránti kereslet pedig alacsony, mivel jelenleg jóval olcsóbb elsődleges, "szűz" nyersanyagból csomagolóanyagokat gyártani, mint újrahasznosított anyagokból.
Új elemekkel bővítette az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) katalógusát az Energiahivatal, így a splitklíma-berendezések fűtési célú alkalmazásával, a professzionális hűtőbútorok és sokkolóhűtők cseréjével, valamint az energiatakarékosabb tehergépjárművek alkalmazásával elérhető energiamegtakarítást is el lehet már számolni – derült ki a legfrissebb Magyar Közlönyből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) egy másik rendeletmódosítást is kiadott, amely nyomán egyszerűsödött a nagyfogyasztók által kötelezően telepítendő almérőkkel kapcsolatos szabályozás – mutatott rá a MEKH a közleményében.
2022 nyarán nevezték ki nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztosnak Rókusfalvy Pál borászt, kommunikációs szakembert, korábbi rádiós és televíziós műsorvezetőt. A hazai borágazat ismerői szerint a feladat könnyűnek semmiképp sem nevezhető: az elmúlt évtizedekben több próbálkozással találkozhattunk már, stratégiák születtek és tűntek el szinte nyomtalanul, miközben sokszor még borrégiókon belül sincs egységes marketing, a pincészetek jóval kisebb kérdésekben sem jutnak egységes álláspontra.
Világszerte felzúdulást keltett Joe Biden elnök január végi döntése, miszerint az Egyesült Államok klímapolitikai okokra hivatkozva átmeneti időre felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjáról szóló, függőben lévő projekteket, illetve döntéseket. A lépés nem azt jelenti, hogy az USA exporttilalmat vezetett volna be az LNG-re, és nem állítják le az amerikai Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy, DOE) által már jóváhagyott projekteket sem. Rövid és közép távon az európai gázellátás sincs veszélyben, de az intézkedés így is fontos tanulságokkal szolgál Európa számára.
Új piaci lehetőség nyílt a magyar vállalkozások előtt a kritikus nyersanyagokat érintő ipari tevékenységek területén: annak érdekében, hogy az unió semmiképpen se függjön indokolatlan mértékben harmadik országtól és az onnan származó nyersanyagoktól, az EIT InnoEnergy és az európai magántőke- és kockázati tőkebefektető vállalat, a Demeter Investment Managers egy 500 millió euro összegű pénzügyi alapot hozott létre, amelyből a kontinens kitermelési és újrahasznosítási kapacitásainak fejlesztését, bővítését fogják finanszírozni.
2024-ben is végez kutatásokat a Pénzcentrum, és most egy igazán releváns témában mérik fel a lakosság álláspontját. A Debreceni Egyetemmel együttműködésben egy kérdőíves kutatás keretében folytatnak felmérést az idei januártól hivatalosan bevezetésre kerülő új DRS (Deposit Return System), vagyis a kötelező üvegvisszaváltó rendszer kapcsán. Az új rendszer kihívás elé állítja az embereket, hiszen a betétdíj visszaszerzése érdekében nem csupán a szelektív hulladékgyűjtőkhöz kell látogatni, hanem a műanyag palackokat a boltig is vissza kell vinni. A kutatás elsődleges célja az, hogy feltérképezze, hogyan áll a lakosság az új rendszerhez.
Egy friss tanulmány szerint a kulcsfontosságú óceáni áramlatok összeomlása várható, ami súlyos globális éghajlati következményekkel járhat - írta a CNN.
Egy skót vállalat gravitációs energiatároló rendszert alakít ki egy lezárt finn bányában, elősegítve a helyi gazdaság fejlődését és a megújuló energiaforrások felé való elmozdulást - írja az euronews.
Az LNG (cseppfolyósított földgáz) és bio-LNG gáz tárolásához, szállításához kisebb vállalatok számára kompozit konténereket építő német Nesetten vállalatnak nyújt támogatást az EIT InnoEnergy, ezzel segítve a megújuló energiára való átállás gyorsítását - áll a cég közleményében.
2022-ben az EU-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 513 kg volt, ami csökkenést mutat 2021-hez képest. Rossz hír viszont, hogy az egy főre jutó újrahasznosított hulladék mennyisége csökkent.
Az OPUS-TITÁSZ esetén közel 100 ügyfelet, az MVM esetén 13 ügyfelet érint az a fejlemény, hogy egyelőre mégsem kerülnek át a szaldóból a bruttó elszámolásba, mert 2013. vége után bővítették a háztartási méretű kiserőművüket – tudta meg a Portfolio a két elosztóhálózati üzemeltető sajtóosztályaitól.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
A globális felmelegedés elleni küzdelem során a csillagászok érdekes ötlettel álltak elő: egy űrben elhelyezett napernyő telepítését javasolták, amely a napsugárzás 2%-át blokkolva 1,5°C-kal hűthetné a Földet - írja a New York Times.
Nagyon gyakori eset tanácsadásokon, hogy valaki 40-50 millió forinton ül lekötés nélkül, gyakran már hónapok...
Nem új gyárakra van szükség, hanem olyan gyárakra, ahol több pénzt kereshetnek a magyar munkavállalók - mondta Szabó... 
A nagy válságokhoz általában új, korábban nem látott problémák vezetnek. A gazdasági döntéshozók éppen ezért...
A németországi választások eredménye kedvezően befolyásolta a vállalkozói optimizmust, ugyanakkor a jelenlegi gazdasági...
Az élettársak helyzete hazánkban jogi szempontból sajátos, hiszen míg egyre többen választják a társas együttélésnek... 
A magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára újabb finanszírozási lehetőség nyílik a GINOP Plusz-1.4.5-25... 
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?
Egyre több országban veti meg a lábát a magyar ételmentő startup.
Mit jelent az áfa-visszatérítés?
